Kezdőlap >> Az EU VKI kezdőlap >> Duna-völgy szintű végrehajtás >> A VKI végrehajtása Németországban >> A VKI előírásainak átvétele a nemzeti jogrendszerbe és az állapotfelmérések

A VKI előírásainak átvétele a nemzeti jogrendszerbe és az állapotfelmérések

2004 történéseinek ismertetését nem lehet mással kezdeni, mint a VKI által előírt két határidős feladatának végrehajtásáról való megemlékezéssel. A VKI előírásai szerint az előírások nemzeti jogrendszerbe való átvételének határideje 2003. december 22. volt.

A VKI előírásainak a nemzeti jogba való beépítését Németországban egy jól átgondolt program alapján kezdték meg, amelyben lehetőséget és megfelelő időt kapott a társadalom is észrevételeinek megformálására. A Keretirányelv jogi bevezetése a Vízháztartási Törvény és a tartományok vízügyi törvényeinek módosításával, valamint rendeletek kibocsátásával került/kerül végrehajtásra. A szövetségnek csak kerettörvény-hozási kompetenciája van, ezért a Vízháztartási Törvényben nem volt lehetséges a Keretirányelv előírásainak teljes átvétele, így a feladatot több lépésben kellett megoldani.

A Keretirányelv számos előírásának átvétele csak tartományi szinten, tartományi törvények ki- és átdolgozásának segítségével történhetett meg. Mivel a Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodást lehetőség szerint hasonló jogi előírások alapján kell végezni a vízgyűjtő egységeken, ezért mintaelőírások kidolgozására is szükség volt.

A Keretirányelv előírásainak átfogó és részletes átvétele, különös tekintettel a víztestek állapotának felmérésére, értékelésére, ellenőrzésére és megjelenítésére, tartományi rendeletek formájában történik. Ebben az esetben is a 16 tartomány rendeletei szükségesek a végrehajtáshoz. A tartományi rendeletek elkészítése mintarendeletek alapján történik azért, hogy amennyire csak lehetséges itt is biztosítva legyen a rendeletek hasonlósága.

A Vízháztartási Törvény módosítása a társadalmi egyeztetésekkel együtt 2002. közepére lezárult és a törvény hatályba lépett. Határidőre elkészültek a tartományi törvények és rendeletek egységes kidolgozását segítő anyagok és minták is. Ettől kezdve a jogi átvétel folyamata láthatólag lelassult és Németország is belépett azoknak az országoknak a hosszú sorába, akik nem tudták határidőre teljes mértékben végrehajtani a kitűzött feladatot. Az igazi megmérettetés azonban, hogy mennyire sikerült a VKI előírásainak átvétele, még minden ország számára hátra van.

A Víz Keretirányelv ismeretét és komolyan vételét jelzi az, hogy Németországban a Víz Kertirányelvhez látszólag közvetlenül nem kapcsolódó jogszabályokban - mint pl. a későbbiekben tárgyalt új árvízvédelmi törvénytervezet - is vizsgálják a VKI előírásait. Emellett Németország a VKI hatályba lépése óta nem írt alá olyan két, vagy többoldalú nemzetközi vízgazdálkodási egyezményt, ami ellentétes lenne a VKI előírásaival, vagy nem venné messzemenően figyelembe azokat. Sőt, a 2002. december 3.-án Gentben aláírt Nemzetközi Maas Egyezményről azt mondják a szakértők, hogy ez az első olyan nemzetközi vízgazdálkodási egyezmény, ami szövegében teljes mértékben figyelembe veszi a Víz Keretirányelvet.

Németországban is nagy energiaráfordítással dolgoznak a Víz Keretirányelvben előírt következő határidő teljesítésén, a 2005-ben leadandó jelentések még "előzetes" és "kéziratos" tervezetein. Ezeket sokszor - bár kissé nehezen és egyelőre rendszerezetlen formában - meg lehet találni az Interneten (költségkímélési okokból "papírverziót" általában csak nagyon korlátozott számban készítenek). Például a Weser Nordrhein-Westfalen tartományhoz tartozó vízgyűjtőjének jelentéstervezetét a http://www.weser.nrw.de/ergebnisse_tabelle.htm címen már a korábban alkalmazott jelszó megadása nélkül is el lehet elérni. A 2004. február 4.-i verzióhoz 2004. március 5.-ig, a 2004. május 15.-i verzióhoz 2004. június 14-ig lehetett hozzászólni. A hozzászólásokat egy külön erre a célra kifejlesztett Internetes adatlapon lehetett megküldeni névvel, címmel ellátva.

A jelentéstervezet által tárgyalt főbb témakörök:

A Felszíni vizek témakörhöz kapcsolódó főbb fejezetrészek:

A terhelések a VKI szerint a következő csoportosításban kerülnek ismertetésre:

A felszíni vizek fejezetben 152 természetes, 22 erősen módosított és 3 mesterséges víztest jellemzői kerülnek ismertetésre az alábbi bontásban: vízminőség (biológiai), hidromorfológiai szerkezet, halfauna, veszélyes anyagok (több csoportban), kockázatelemzés, tavak, következtetések.

A következtetések rész megállapítja, hogy a vizsgált 177 víztestből 170 nincs abban az állapotban, amit a VKI szerint 2015-ig el kell érni. A kockázatelemzés alapján a víztestek 90%-a veszélyeztetett, 6 % lehetséges, hogy veszélyeztetett és csak 4 % nem veszélyeztetett.

A következtetések különböző százalékos arányokat ad meg a veszélyeztetés okaira (pl. nem megfelelő vízminőség, hiányosságok a halfauna szerkezetében, erős fizikai és kémiai terhelések, stb.), illetve az esetleges adathiányok értékelésére. A legfontosabb terhelések között külön kiemeli a növényvédő-szerek és tápanyagok használatát, valamint az intenzív gazdálkodást.
A felszín alatti vizek általános ismertetése 96 oldalon, illetve valamennyi víztesthez kapcsolódóan egy-egy adatlapon mutatja be a legfontosabb adatokat, szöveges (27 numerikus, illetve szöveges adatok), illetve grafikonos (területhasználati jellemzők, talajjellemzők) formában. A VKI előírásai alapján elkészített további dokumentumok: elsődleges jellemzés, további jellemzés, hatások elemzése. Mind a három fejezet egy szöveges dokumentumot és hozzájuk tartozó térképeket (nyomtatható méretben, .PDF formátumban) tartalmaz.

A védett területeket egy 4 oldalas dokumentum és 6 térkép mutatja be a VKI-ben (illetve az abban hivatkozott további irányelvekben) előírt védett területeket. A gazdasági elemzésekről szóló első jelentések 2004. őszére várhatóak.
A társadalom bevonására eddig megtett lépéseket egy öt oldalas dokumentum ismerteti, amely értékeli is az eddigi eredményeket. A dokumentumban táblázatos formában szerepelnek az elmúlt két év a társadalom bevonását célzó rendezvényei, a résztvevők felsorolásával. Például szinte mindegyik rendezvényen részt vettek a mezőgazdasági szektor szereplői, illetve a mezőgazdasági forrásból származó vízszennyezések csökkentésében szerepet vállalható szervezetek (kamarák, kemikáliák gyártói és forgalmazói, stb.) képviselői is. A dokumentum egy másik táblázatban bemutatja a társadalom bevonására különböző módszerek (szórólap, kiadványok, Internet, médiák) alapján tett lépéseket, a témakörök és a célcsoportok megjelölésével. Az értékelés rész külön kiemeli, hogy például a mezőgazdasági szektor még erőteljesebb bevonására van szükség a továbbiakban, akár külön az erre a célra létrehozott munkacsoport segítségével.