|
Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés
A Víz Keretirányelv egy új típusú vízgazdálkodási tervezési technika, a vízgyűjtőkre épülő, újszerű módon szabályozott vízgazdálkodási tervezés alkalmazását írja elő, de a vízgazdálkodási tervezésnek csak egy részével foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani a vízgazdálkodási tervezésnek a Víz Keretirányelv előírásai szerint végzett vízgyűjtő gazdálkodási tervezéshez illeszkedő új technikáját. Ki kell dolgozni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését biztosító tevékenységi programok megtervezésének azt a technikáját, amely a vízgyűjtőkre és az EU és a magyar víz politika alapelveire épül és megfelel a Víz Keretirányelv előírásainak is.
Bár a Víz Keretirányelv csak a vizek jó állapotának biztosításához szükséges tevékenységi programok ismertetését írja elő a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben, ezek meghatározásához a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit kielégítő intézkedési programok meghatározását is szükségessé teszi az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik elemzésére és a gazdasági elemzésekre vonatkozó előírásokkal. A Víz Keretirányelv előírásainak teljesítéséhez hosszú távra előre kell jelezni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit, meg kell tervezni azok kielégítésének változatait és forgatókönyveit, valamint azok megvalósításának és működtetésének költségeit, vizsgálni kell a költségek finanszírozásának és visszatérülésének lehetőségeit, és ki kell választani a társadalom számára elfogadható tevékenységi programokat.
A közelmúltban, több esetben felmerült az, hogy integrált vízgazdálkodási illetve víz- és környezetgazdálkodási terveket kell készíteni (például a Tisza vízgyűjtőjére). Az integrálást sokféleképpen értelmezik, sok mindent tartanak szükségesnek integrálni valamivel, illetve integrálni valamibe. Figyelmesen olvasva a Víz Keretirányelvet, levonható az a következtetés, hogy a Víz Keretirányelv kidolgozói minden, vagy nagyon sokféle integráció szükségességét beleépítették a Víz Keretirányelvbe, ami a vízgazdálkodás területén igényként felmerülhet. A Víz Keretirányelv maga az elképzelhető "legintegráltabb" vízgazdálkodási terv készítését írja elő. Az EU tagállamok legjobb szakértői 5 évig dolgoztak azon, hogy ez így legyen, és munkájuk eredményét talán csak az EU intézményrendszerének különböző fórumain elhangzott viták és érdekütközések ronthatták el bizonyos mértékben.
A Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban az EU tagállamokban folyó intenzív előkészítő munka azt mutatja, hogy a Víz Keretirányelv a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben számos olyan feladat megoldását írja elő, amelynek a gyakorlati módszertanát és az ennek alkalmazását segítő útmutatókat most dolgozzák ki. Ezért a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő vízgyűjtő gazdálkodási tervet jelenleg még senki sem tud készíteni. Így ma nem érdemes vízgyűjtő gazdálkodási tervezést a teljesség igényével elkezdeni. Célszerű csatlakozni az EU tagállamok és a Duna völgy országai által közösen kidolgozott munkaprogramok végrehajtásához, a lehetőségeket kihasználva részt venni a módszertan és az útmutatók kidolgozásában és tesztelésében és végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket hazai szinten ma és később a megfelelő időpontban már érdemes, illetve el lehet végezni. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés egyes feladatainak megoldásához először EU szinten és/vagy a Duna völgy szintjén kell megegyezni a feladat egységes megoldási módszerében.
A Víz Keretirányelvet nem lehet majd egyik napról a másokra bevezetni. Sok olyan feladat van, amellyel már jelenleg is nagyon intenzíven lehet és kell foglalkozni. Célszerű munkacsoportokat létrehozni azoknak a feladatköröknek a tanulmányozására, amelyeket EU szinten kulcs-témakörnek kijelöltek és azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek Magyarország számára különösen fontosak. Az EU Víz Igazgatóinak a Víz Keretirányelv bevezetésére kidolgozott Stratégiai Dokumentum tervezete kinyilvánítja azt, hogy a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos előkészítő munkába be kell vonni a tagjelölt országokat, és lehetővé kell tenni azt, hogy a módszertan és a gyakorlati útmutatók kidolgozásában részt vegyenek. Ez nagy lehetőség a hazai érdekek érvényesítésére, hiszen ebben a munkában szinte már úgy vehetünk részt, mintha EU tagállamok lennénk. Hatékony részvétel, beleszólás abba, hogy mi lesz a végeredmény csak akkor képzelhető el, ha alaposan felkészülünk a részvételre, és aktív munkával bekapcsolódunk az egyes témakörökkel foglalkozó szakértő csoportok munkájába. Intenzív munka indult a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban az ICPDR (International Commission for the Protection of the Danube River - Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) keretében. Az ICPDR Vízgyűjtő Gazdálkodási Szakértő Csoportja már kidolgozta a Víz Keretirányelv bevezetése első két fázisának munkaprogramját és munkacsoportokat alakított az ezekben a fázisokban legfontosabb feladatok megoldásának előkészítésére, illetve végrehajtására. A létrehozandó munkacsoportokban való részvétel is módot ad a hazai érdekek érvényesítésére. Az elmúlt években sok nemzetközi szakmai és társadalmi fórum volt a Víz Keretirányelv bevezetésével kapcsolatban. A különböző központi EU dokumentumokból látszik, hogy a fórumokon lezajlott viták eredményeit sok esetben figyelembe vették az EU hivatalnokai, köztük több magyar észrevétel hatását is érzékelni lehet.
A Víz Keretirányelv előírásai szerint a vízgazdálkodási feladatokat vízgyűjtőre építve, szorosan együttműködve, közösen, koordináltan kell végeznie minden olyan hatóságnak, amely a vízgazdálkodás különböző feladatköreiben hatáskörrel rendelkezik. Ugyanez érvényes a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésre is. Arról, hogy melyik hatóságnak, mire van hatásköre, és hogy a koordinációt hogyan valósítják meg, jelentést kell készíteni az Európai Bizottságnak. Ha több hatóság rendelkezik hatáskörrel a különböző vízgazdálkodási feladatkörökben (mint nálunk), akkor ki kell jelölni a koordináló hatóságot. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ez a hatóság a továbbiakban a többi hatóságtól függetlenül hajtja végre a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatokat, mert csak koordináló szerepe van. Nemzetközi vízgyűjtő esetében a vízgyűjtőn osztozó országoknak kell közös tervet készíteniük és koordinálniuk a tevékenységüket. Ha a vízgyűjtőn nem EU tagállamok is osztoznak, akkor az EU tagállamoknak igyekezniük kell elérni azt, hogy így legyen. A csatlakozásra készülő országokra nézve ugyanazok az előírások érvényesek, mint az EU tagállamokra.
A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egysége a Víz Keretirányelv szerint
az egész Duna völgy, mert a "vízgyűjtő kerület" a tengerbe ömlő folyók
teljes vízgyűjtő területét jelenti. Ebből az következik, hogy mint EU tagállamnak,
mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az egész Duna völgyre vízgyűjtő
gazdálkodási terv készüljön. Tekintettel arra, hogy nem lehet és célszerűtlen
is minden vízgazdálkodási tevékenységet a Duna völgy szintjén koordinálni, valószínűleg
fognak nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási tervek készülni a Duna nagyobb mellékvízfolyásaira
(pl. a Tiszára és a Drávára) és olyan kisebb folyók vízgyűjtőjére is, amelyeken
két ország osztozik. Magyarország területére valószínűleg nem egy, hanem több
részvízgyűjtő gazdálkodási tervet lesz majd célszerű készíteni, és ezekkel teljesíteni
a jelentési kötelezettséget az Európai Bizottság felé. Alapos vizsgálatokkal
kell majd eldönteni azt, hogy az EU előírások teljesítésére szánt terveken kívül
készüljenek-e további tervek. A vízgyűjtő gazdálkodás egyes módszereiről szóló,
2004. júliusában hatályba lépett 221/2004 számú kormányrendelet tartalmazza
a hazai vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területi egységeit. |