|
Árvíz- és belvízvédelem és a Víz Keretirányelv kapcsolata
Az árvízvédelem és az árvízmentesítés fejlesztését az Európai Unió új víz-politikájának és az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelv előírásainak betartásával kell végezni. A belvízvédelem sajátos magyar probléma, amellyel EU szinten nem foglalkoznak, ugyanakkor a Víz Keretirányelvnek az árvízvédelemre vonatkozó előírásaival kapcsolatos megállapítások legnagyobb része a belvízvédelemre is érvényes. A Víz Keretirányelv előírja azt, hogy intézkedéseket kell tervezni az árvizek által okozott jelentős szennyezések hatásainak megelőzésére és/vagy csökkentésére, az ilyen eseményeket észlelő, vagy azokra figyelmeztető rendszerek létrehozására és a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek is bele kell kerülniük a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe. A Víz Keretirányelv szigorú előírásokkal szabályozza azt, hogy mikor-milyen módszereket és milyen feltételek betartása esetén lehet alkalmazni az árvíz- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztésekor. Nem szabad, vagy csak különlegesen indokolt esetekben szabad olyan módszereket alkalmazni, amelyek a vizek jó állapotának elérését illetve annak fenntartását akadályozzák és azokat a rendszereket, amelyekben a vizek nincsenek jó állapotban, úgy kell fejleszteni, hogy jó állapotba kerüljenek.
Nincs szükség erre. Célszerűbb az a megoldás, ha ezeket az előírásokat a hazai szabályozások tartalmazzák.
A Víz Keretirányelv gazdasági jellegű korlátozásokat is tartalmaz, amelyeket valószínűleg az árvíz- és belvízvédelemben is alkalmazni kell majd. Előírja azt, hogy - különleges és alaposan megindokolt esetek kivételével - 2010-ig el kell érni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítése érdekében végzett tevékenységek költségeinek teljes visszatérítését a haszonélvezők által. A Víz Keretirányelv nem tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági és szociális célkitűzéseket kell elérni az árvíz- és belvízvédelmi fejlesztési tervek segítségével és arra vonatkozóan sem, hogy a célkitűzéseket milyen módszerekkel lehet, illetve kell elérni. A Víz Keretirányelvről általánosságban megállapítható, hogy nem foglalkozik a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek megfelelő gazdasági és szociális célkitűzések meghatározásával és az e célok elérését biztosító intézkedési programok (módszerek) megtervezésével. A Víz Keretirányelv előírásai alapján készítendő vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a környezeti célkitűzéseket kell meghatározni és az ezek elérését biztosító intézkedési programokat kell megtervezni. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez meg kell határozni a társadalom vizekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőben várható igényeit - tehát meg kell határozni a vizekkel kapcsolatos gazdasági és szociális célkitűzéseket - és meg kell tervezni az igények kielégítését, a célkitűzések elérését biztosító intézkedési programokat (módszereket). Ezeknek a feladatoknak a megoldási módszereire vonatkozóan a Víz Keretirányelv nem tartalmaz előírásokat. A gazdasági és szociális célok meghatározására és a célok elérését biztosító intézkedési programok megtervezésére vonatkozó szabályozások kidolgozása a tagállamok feladata. Ki kell dolgozni a vízgazdálkodási tervezés új hazai tervezési rendszerét, amely a Víz Keretirányelvben előírt vízgyűjtő gazdálkodási tervezést összehangolja a szociális és gazdasági célkitűzéseket meghatározó és a kielégítésüket biztosító tervezéssel (általában vízgyűjtő szemlélettel végzett, ugyancsak vízgyűjtő gazdálkodási tervezéssel). A Víz Keretirányelv utal arra, hogy a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kiegészíthető részletesebb, részvízgyűjtőkre, szektorokra, témakörökre és víztípusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak. Ez megteremti a kapcsolatot a környezeti, valamint a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító tervezések között, azonban nem oldja meg a kétféle vízgyűjtő gazdálkodási tervezés integrálását. A Víz Keretirányelv szerint olyan vízgazdálkodási tevékenységet kell végezni, amely csökkenti az árvíz- és aszálykárokat, azonban az árvizek által okozott gazdasági károk csökkentésére vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. Ezzel szemben a Víz Keretirányelv sok olyan előírást tartalmaz, amely kötelezővé teszi az árvizek és aszályok által a vizek állapotában okozott kedvezőtlen hatások csökkentését, illetve megszűntetését.
Az árvíz- és belvízvédelem módszerei jelentős mértékű beavatkozást jelentenek a vizek állapotába. A Víz Keretirányelvnek az árvízvédelemre és belvízvédelemre vonatkozó előírásait az emberi tevékenységek által a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló terhelésekre és ezeknek a vizek állapotára gyakorolt hatására és a kedvezőtlen hatások megszűntetésére illetve elfogadható mértékűre való csökkentésére vonatkozó előírásai tartalmazzák. Az emberi tevékenységek hatásainak elemzése a Víz Keretirányelv előírásai szerint
azt jelenti, hogy meg kell állapítani, hogy milyen emberi beavatkozások okozták
a múltban, okozzák jelenleg és fogják várhatóan okozni a jövőben a felszíni
és felszín alatti vizek állapotának romlását. Ezeket az emberi tevékenységeket
kell megszűntetni, csökkenteni vagy szabályozni, illetve a múltbeli tevékenységek
által okozott környezeti károkat kell elhárítani a vízgyűjtő gazdálkodási tervben
kidolgozott intézkedési programokkal. |