EUVKI >> GYIK >> Vizes élőhelyek és a Víz Keretirányelv

Vizes élőhelyek és a Víz Keretirányelv

Milyen hatásokat gyakorol a belvízrendezés a vizek és a vizes élőhelyek állapotára?

A belvízrendezés eddig elsősorban a gazdasági és szociális célkitűzések kielégítését, a belvíz elvezetését, a belvízkárok csökkentését szolgálta. A belvízrendezés elvezeti a mezőgazdasági termelés szempontjából káros vizeket, és ugyanakkor kárt okoz az élőhelyeknek, ha annyi vizet vezet el, ami már káros a vizes élőhelyek szempontjából.

A belvízrendezésnek a jövőben sokkal nagyobb mértékben kell figyelembe vennie a belvízrendszerekben lévő, azokhoz kapcsolódó vizes élőhelyek állapotát. A Víz Keretirányelv nem csak a jogilag védett területeken, hanem az ország egész területére előírja azt, hogy 2015. végéig el kell érni a vizek (és a vizek környezetének, a vizes élőhelyeknek) a jó ökológiai állapotát. Ezt a belvízrendezés fejlesztésének tervezésénél, a belvíz-rendszerek fenntartásánál és működtetésénél figyelembe kell venni.


Milyen káros hatásai lehetnek a kisvízfolyások rendezésének a vizes élőhelyek állapotára?

A vízrendezés kiszárítja a területeket, csökkenti a vizes élőhelyek kiterjedését, összegyűjti a mezőgazdasági területekről a szennyeződéseket, és ezzel rontja a befogadó vízfolyások vízminőségét. A művek karbantartása (növényzet irtása, iszapkotrás) megzavarja a vízi élővilágot. A belvízelvezető művek vízszállító-képességének biztosításához gyakran és alaposan meg kell tisztítani a medreket. Ez ellentétes az élővilág igényeivel.

A vízfolyások rendezése általában a gyors és kiöntésmentes vízelvezetést szolgálta. A művek azonban sok helyen alkalmasak az élővilág érdekeit is figyelembe vevő vízkormányzásra.

Ha a területtulajdonosoktól illetve használóktól a vízi élővilág védelme érdekében az általánosan elvárhatónál nagyobb ráfordításokat várnak, akkor érvényesíteni kell az EU környezeti politikáját, amely szerint ilyen esetekben a többletet az államnak központi forrásokból meg kell térítenie.

Az időszakos vízfolyásokban és a kisvízfolyásokban drága a jó ökológiai állapotot biztosító feltételek kialakítása. Ezt a földhasználók illetve földtulajdonosok finanszírozásában nem lehet megoldani.


Hogyan oldhatók fel a konfliktusok a természetvédők és a területhasználók között?

A területhasználók, a földtulajdonosok illetve használók és a természetvédők közötti párbeszéd a legmegfelelőbb módszer a gazdasági szektorok és az élővilág eltérő vízzel kapcsolatos igényeiből származó konfliktusok kezelésére. A konfliktusok feloldásának megvan a lehetősége, ehhez azonban a megfelelő állami támogatási rendszert is ki kell alakítani.


Melyek azok a részei a belvízrendszereknek és a kisvízfolyásoknak, amelyek esetén végre kell hajtani a Víz Keretirányelv előírásait?

Belterületet nem szabad veszélyeztetni. Ebben az esetben az élőhelyek igényeinek teljesítése nagyon sokba kerülhet. Tisztázni kell, hogy ki finanszírozza a többletköltségeket.

Csak a nagyobb főcsatornák tartozhatnak a Víz Keretirányelv hatálya alá tarozó felszíni víztestek közé. Kisebb csatornák esetén nem maga a csatorna, hanem a csatorna által esetleg veszélyeztetett vizes élőhely miatt kötelező érvényesíteni a Víz Keretirányelv előírásait. Célszerű minden olyan csatornát a Víz Keretirányelv hatálya alá tartozónak tekinteni, amely valamilyen jelentősebb vizes élőhelyhez kapcsolódik, és annak állapotát befolyásolhatja.

A Víz Keretirányelv hatálya alá sorolt csatornák esetén gondosan kell egyeztetni a mezőgazdaságból élők érdekeit és az élőhelyek igényeit.


Hogyan kell alkalmazni a Víz Keretirányelv előírásait a vizes élőhellyé alakult mesterséges művekkel kapcsolatban?

Az elmúlt évtizedek alatt az épített, teljesen mesterséges művek is sok esetben vizes élőhelyekké váltak. Sok mű élővilága a gyakran változó vízszintek és az esetenkénti kiszáradás feltételeinek megfelelően alakult ki. Társadalmi konszenzus eredménye kell, hogy legyen az, hogy a művek fejlesztése és rendeltetés szerinti használata során milyen mértékben kell alkalmazni a Víz Keretirányelv előírásait.